Sclerosis Multiplex Világnapja /World Multiple Sclerosis (MS) Day/

Világszerte május utolsó szerdáján kerül megrendezésre a Sclerosis Multiplex Világnapja /World Multiple Sclerosis (MS) Day/. A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa a 2018. május 30-án tizedik alkalommal sorra kerülő világnap alkalmából az alábbi ismeretterjesztő cikket teszi közzé:

 

2009-ben javasolta először a Nemzetközi Sclerosis Multiplex társaság, hogy minden év májusában rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a sclerosis multiplex-re, és május 30.-át nyilvánítsák a Sclerosis Multiplex Világnapjává.

A sclerosis multiplex az egyik leggyakoribb neurológiai kórkép, krónikus, a központi idegrendszer gyulladásos betegsége, melynek következtében károsodik az idegsejteket körülvevő „csomagoló szövetanyag”, a myelin, illetve maga az idegsejt is. A világon 2,5 millió embert érint, a nők valamivel hajlamosabbak a betegségre. Magyarországon 7-8000-re tehető a betegek száma.

Az SM pontos oka nem ismert, feltételezik, hogy vírusfertőzések változtatják meg az immunrendszer működését, mely a saját myelin ellen támad.

A tünetek – attól függően, hogy a gyulladásos gócok az idegrendszernek épp melyik részét érintik – igen változatosak lehetnek. A betegség kórlefolyása többféle lehet. A tünetek időnként rosszabbodhatnak, melyet teljes vagy részleges gyógyulás követhet, de a betegség átalakulhat akár másodlagosan rosszabbodó típusúvá is, ekkor a visszaesések utáni felgyógyulás mindig csak részleges, hosszabb távon nem várható javulás, inkább a lassan fokozódó romlás a jellemző. Egy másik típusú lefolyás esetén az idegrendszeri funkciók folyamatos romlása jellemző, megint más lezajlás esetén a hirtelen megjelenő új tünetek, illetve a már meglévő tünetek romlása jellemzi a kórképet.

A betegség nem állapítható meg egyetlen tünetből, csak azok együtteséből. Emellett mindig szükség van képalkotó vizsgálatokra, melyek közül a legfontosabb az MRI (mágneses magrezonancia vizsgálat). Emellett kiváltott válasz vizsgálatok végzése szükséges, melyek a látó- és hallópálya működéséről adnak információt. A gerinccsapolás során nyert agyfolyadék – a „likvor” –  vizsgálata a betegségben megjelenő kóros fehérjék kimutatására alkalmas, ami diagnosztikus értékű lehet.

Sajnos, ma még nem rendelkezünk a betegséget gyógyítani képes terápiával. A különböző kezelések célja a rosszabbodás feltartóztatása, az életminőség javítása. Háromféle kezelési mód különíthető el: 1. kezelhető a heveny szak (friss tünetek, relapszus) szteroid infúziókkal; 2. kezelhetőek a már meglévő tünetek (pl. vizelettartási zavar, végtagmerevség, fáradékonyság); 3. kezelés szükséges a további heveny stádiumok („relapszusok”) megelőzésére, ezek az ún. „betegség módosító therápiák”. Ez utóbbi kezelések a betegség lépcsőzetes fokozatokban („shubokban”) zajló formájában adhatóak, amennyiben 2-3 év alatt 2 vagy ennél több visszaesés lép fel, a beteg 55 éves koráig.

Rendelkezünk első körben az immunrendszert segítő injekciós készítményekkel, illetve az immunrendszert gátló, szájon át szedhető gyógyszerekkel is. Amennyiben ezen készítmények mellett a tünetekben rosszabbodás lép fel, vagy az MR vizsgálatok mutatnak növekvő számú szerkezeti elváltozást, javasolt más típusú készítményre történő váltás, melyek döntően infúziós készítmények.

A gyógyszerek felírása SM Centrumhoz kötött a Tolna Megyei Balassa János Kórházban is működik SM Centrum, a Neuroimmunológiai Szakambulancia keretében, így a betegek Tolna megyében is a legkorszerűbb gyógyszeres terápiákban részesülhetnek.

Dr. Molnár Gabriella

adjunktus

Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktatókórház

Neurológiai Osztály


A 2016-os világnapra a The Ruling Passion zenekartól magyar sclerosis multiplex-dal született. „Szerettem volna, ha a betegtársaim pozitív hatást kapnak tőlem – nyilatkozta Nagy Zoltán az együttes énekese.