A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa a 2018. évi április 24-30 között világszerte megtartott Immunizációs Világhét (World Immunization Week ) alkalmából az alábbi ismeretterjesztő cikket teszi közzé:
A mai világ gazdaságilag fejlett részének közvéleménye hajlamos elfelejtkezni arról, hogy körülbelül 100 évvel ezelőttig a mi világunkban is a fertőző betegségek voltak a leggyakoribb halálokok. A probléma súlyát fokozta, hogy az áldozatok többsége gyermek, vagy fiatal ember volt. Épp
en 100 éve pusztított a „spanyol nátha” melynek lényegesen több áldozata volt, mint az előtte zajló I. világháborúnak.
Közismerten Edward Jenner brit orvos nevéhez fűződik annak a korábbi felfedezésnek a tudományos közlése, hogy a tehénhimlő vírusával fertőzött személyek védetté válnak a fekete himlő vírusával szemben. Annak idején a fekete himlő járványok során nem volt ritka, hogy az érintett közösség több mint 10 %-a meghalt ebben a fertőzésben. Jenner több mint 200 éves felfedezése lehetővé tette, hogy az 1970-es évekre a fekete himlőt véglegesen megszüntessék, mint emberi betegséget. A védőoltásoknak köszönhető, hogy olyan félelmetes betegségekkel mint a torokgyík (diftéria), tetanusz vagy járványos gyermekbénulás gyakorlatilag nem kell számolnunk hazánkban. Szerencsére, a torokgyíkot leginkább Móra Ferenc „Kincskereső kisködmön” című szívszorítóan szép regényéből ismerhetjük. A tetanusz és a járványos gyermekbénulás is már csak idősebbek anekdotáiból ismerős. Sajnos, ezek a fertőzések továbbra is léteznek közvetlen környezetünkben vagy a Föld nem túl távoli pontjain, ezért nem lehet abbahagyni a védőoltásokat. Ennek a problémának az időszerűségét jelzik a környező országokban zajló kanyaró járványok. A magas magyarországi átoltottságnak köszönhető, hogy hazánkban nem tud elterjedni ez a súlyos, akár halálos fertőzést okozó vírus.
Az „információs társadalom” fejlődése miatt a védőoltások fejlesztésén és alkalmazásán dolgozó szakemberek számára egyre súlyosabb problémává vált az tudományos információk aszimmetrikus terjedése. A védőoltásokkal kapcsolatos hamis információk olyan módon terjednek a médiumokban és közösségi oldalakon, amit a tudományos világ és a szakhatóságok nem tudnak ellensúlyozni. Nem megy át a köztudatba például az, hogy a védőoltás, ellenzők egyik legfőbb érve ti. hogy a kanyaró elleni oltás esetlegesen autizmust okoz, nem igaz. Az a közlemény, amiben ezt állították, tudományos csalás volt. Azt a kutatót, aki ezt a csalást elkövette, kizárták a tudományos közéletből. Nagy probléma az érdeklődő laikusok számára, hogy nehezen tudják értelmezni a védőoltások (de egyéb gyógyszerek is) betegtájékoztatóit. Itt a gyártók jogi felelőssége miatt felsorolják az összes létező (és sokszor nem létező) mellékhatást is, de ez általában nincs arányosítva a vakcinációtól várható előnyökkel. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy a Magyarországon és Európában törzskönyvezett védőoltások kellőképpen hatásosak és biztonságosak. Viszonylag ritkák azok az esetek, amikor egy védőoltást megalapozott orvosi ok miatt nem szabad vagy nem érdemes beadni. Emiatt mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. Amennyiben valaki interneten kíván tájékozódni a védőoltásokról, akkor a megbízható tudományos és hatósági oldalakat célszerű választani. Magyarországon a legátfogóbb szakmai információ a https://www.antsz.hu/data/cms84807/EMMI_VML2018_kozlony.pdf oldalon található.
Logikus kérdés, hogy ha ilyen hatékonyak a védőoltások, akkor miért nincs még több fertőző betegség ellen vakcina. Sajnos, a védőoltás fejlesztés nem egyszerű dolog. A kutatóknak meg kell találniuk a kórokozók felszínén azt az anyagot, ami ellen megfelelő immunitást lehet kiváltani. Leginkább vírusokra jellemző, hogy mutációk útján meg tudják változtatni ezeket az antigénnek nevezett immunogén felszíni anyagokat, és így kibújnak a közben kifejlődött immunitás védőhatása alól. Emiatt nem sikerült még védőoltást kifejleszteni a HIV/AIDS fertőzés ellen, és ezért kell minden évben új oltóanyagot kifejleszteni az influenza ellen. A tudományos fejlődés következtében az antigének és antitestek azonosítása felgyorsult, és van esély arra, hogy korábban megoldhatatlannak látszó problémákra is pozitív válasz születik.
Almási István dr.
infektológus, higiénikus főorvos
a Tolna Megyei Balassa János Kórház Higiéniai Osztály vezetője