Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére 2004. óta július 28-án tartják a hepatitis világnapját, annak emlékére, hogy 1925-ben ezen a napon született Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos, a hepatitis B vírus felfedezője. A világnap célja felhívni a figyelmet a hepatitis vírusok okozta krónikus májgyulladásra, kialakulásának okaira és a betegség korai felismerésének jelentőségére.

A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa a kórházban működő Hepatológiai Centrum minél hatékonyabb felvilágosító és szűrő munkájának támogatása érdekében a következő ismeretterjesztő cikket teszi közzé:

A fertőző májgyulladás világnapját 2004. óta rendezik meg a WHO kezdeményezésére, Dr. Brauch Blumberg Nobel díjas amerikai orvos emlékére, aki 1925-ben ezen a napon született. Ő volt az, aki 1964-ben felfedezte a hepatitis „B” vírust és létrehozta a fertőzést megelőző védőoltást.

A májgyulladás a máj heveny, vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban vírusok okoznak, de más károsító hatások kórokozó szerepe sem hanyagolható el. A jelenleg ismert, emberi májgyulladás megbetegedést okozó vírusokat elnevezésükben az „A” „B” „C” „D” és „E” betűjelekkel különböztetjük meg.

Hepatitis „A”:
A tápcsatornán keresztül fertőzött élelmiszerrel vagy vízzel jut a vírus a szervezetbe. Enyhe gyomorrontás-szerű tüneteket okoz, a betegek kb. 30 százalékánál jár sárgasággal, általában csak ők kerülnek orvosi ellátásra. Kortól függően néhány napos tünetek után, egy-négy hét alatt nyom nélkül gyógyul, soha nem okoz idült gyulladást, de egész életre szóló védettséget ad. A higiénés helyzet javulása és a jobb életkörülmények miatt az utóbbi egy-két évtizedben Magyarországon ritkán fordult elő járványos formában, elsősorban a keleti határszélen élő elszegényedett népesség általános iskoláskorú gyermekeit érintette. A betegség lappangási ideje 4-6 hét, védőoltással és a higiénés rendszabályok betartásával elkerülhető.Tolna megyében 1987-ben volt utoljára nagyobb hepatitis „A” járvány, ami 60-70 embert érintett Pakson és környékén. A fertőzés forrása a szennyezett ivóvíz volt. Az elmúlt évtizedben szórványosan sem fordult elő.

Hepatitis „B”:
Súlyosabb májgyulladást okozhat, de előfordulhat tünetmentes lefolyása is. A vírus átvitele vérrel és testnedvekkel történik, akár már egy tízezred (0,0001) ml mikroszkopikus mennyiségű vér is elegendő a fertőződéshez. A betegség lappangási ideje 6-24 hét lehet, tünetei gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, kisízületi fájdalom, sárgaság esetleg bőrviszketés. A betegek 1-2 százalékánál akut májelégtelenség alakulhat ki, ekkor csak a májátültetés mentheti meg a páciens életét.

A hepatitis „B” fertőzések 4-6 százalékában idült májgyulladás alakul ki, amely évtizedek alatt májzsugorodásba megy át, majd májrák is kialakulhat, ami a vírushordozó betegeknél 30-szor gyakoribb, mint az egészséges populációban. A fertőzés leggyakoribb átviteli módja napjainkban az intravénás kábítószer-élvezés, a gyakori szexuális partnerváltás, a homoszexuális nemi érintkezés, a tetoválás, a testékszer (piercing) és az akupunktúra. A családon belüli fertőzés a higiénés rendszabályok lazulásával történhet meg, pl. közös fogkefe, manikűrolló és borotva használatával, mert ezeknek az eszközöknek a családtagok bőrén vagy a nyálkahártyáján okozott mikrosérülései elegendőek a fertőzés átviteléhez.

A betegség még a rizikócsoportokban is megelőzhető védőoltással, tűcsere programmal, monogámiával, óvszer használatával, szűréssel és gondozással.

A hepatitis „B” elleni oltás Magyarországon korhoz kötötten kötelező, 13-14 éves korban mindenkit beoltanak. A terhes anyák szűrése is kötelező, hiszen a szülés kapcsán és a szoptatáskor is átvihető a vírus az újszülöttre, ezért a „B” vírushordozó anyák babája a születés utáni első 24 órában azonnal passzív és aktív védőoltásban is részesül.

A már kialakult idült májgyulladás kezelhető, a beteg vírusmentessé tehető, de a teljes gyógyulás nagyon ritka. A vírusellenes gyógyszert a betegnek egész további élete során szednie kell, ezzel megelőzhető a májzsugorodás és a májrák kialakulása.

Hepatitis „C”:
A „C” vírust „csöndes gyilkosnak” hívjuk, ez a legrosszabb indulatú, a fertőzések 40-60 százalékában krónikus májgyulladást okoz úgy, hogy évtizedekig tünet és panaszmentes a beteg. Ez a májbetegség rutin vérvétellel nem derül ki, mert az esetek jelentős részében a májfunkció nem mutat eltérést. Napjainkban ritka a hepatitis „C” okozta akut májgyulladás, az esetek nagy részét már krónikus májgyulladás, vagy májzsugorodás esetleg májrák stádiumában ismerjük fel. A vírus átvitele gyakorlatilag azonos a „B” víruséval, csak a heteroszexuális fertőződés minimális 1-2 %. Az előzőek mellett ebbe a rizikócsoportba tartoznak még az 1992 előtt transzfúzióban részesültek. Korai stádiumban, illetve időben felismerve ma már a betegség 97-98 százalékban gyógyítható vírusellenes szerekkel, ezért nagyon fontos a lakosság szűrése és gondozása. 1989 óta ismerjük és tudjuk kimutatni a vírust, ennek ellenére védőoltás a mai napig nincs ellene, mert gyorsan változik és eddigi ismereteink szerint 6 típusa ismert, ami nehezíti a védőoltás előállítását.

Világméretű egészségügyi problémát jelent, hogy a hepatitis „C” vírust hordozó betegek számát 70 millióra becsülik. Magyarországon 70 ezer beteg lehet, ebből eddig 30 ezret ismerünk, gondozunk és 20 ezret kezeltünk országosan. A fertőzési lánc csak úgy állítható meg, ha a rizikócsoportokba tartozók látóterünkbe kerülnek és szűrőprogramokon vesznek részt. A WHO és a magyar kormány is célul tűzte ki, hogy 2030-ra „C” vírus mentessé teszi a világot, illetve Magyarországot.

Hepatitis „E”:
Az „E” hepatitis 4-5 éve fordul csak elő Európában és hazánkban, addig csak a trópusokon találkoztak a vírussal. Tünetei és lefolyása is azonos az „A” hepatitisével. Magyarországon a sertéshús és a vadhús fogyasztása terjeszti. Akut hepatitis egészséges májú pácienseknél ritka, vírusvizsgálattal derül csak ki, nyom nélkül gyógyul. Beteg májú pácienseknél azonban rontja a máj állapotát. Terheseknél akár végzetes is lehet a betegség kimenetele.

Osztályunkon illetve járóbeteg rendelésünkön hetente 1-2 friss esettel találkozunk, tehát gyakori az előfordulása. Megelőzhető a sertés- és a vadhús megfelelő konyhatechnikai elkészítésével.

Hepatitis „D”:
A „D” vírus nem önálló, csak a „B” vírust hordozóknál okoz felülfertőződést és heveny májgyulladást. Magyarországon nem kell számolni vele, a pozitív eseteket Ázsiából hurcolják be, ahol egyébként a lakosság 30 százaléka „B” vírushordozó.

A Tolna Megyei Balassa János Kórház Fertőző Osztályán 1984- óta működik a Megyei Májbeteg Gondozó, az egész megyéből ide utalják a háziorvosok és a fekvő-járóbeteg rendelések a májbetegségre gyanús eseteket. Az osztály 1999-óta Hepatológiai Centrumként is működik, a „B”, illetve „C” vírusos májbetegek kezelését is végzi és részt vesz az országos szűrőprogramokban.

Érdemes részt venni ezekben az ingyenes megelőzési kampányokban, hiszen egy ujjbegyből történő vérvétellel, cseppnyi vérből 15 perc elteltével kiderül hepatitis „C” vírushordozó-e valaki, vagy sem.

Legközelebb 2018. szeptember 15-én lesz országos hepatitis „C” szűrés. A programban a Balassa János Kórház Fertőző Osztályának szakemberei is részt vesznek, így a vizsgálat a Tolna megyeiek számára is könnyen elérhetővé válik. A szűrés pontos helyszínről a médiából értesülhet a lakosság.

Dr. Bali Ildikó
osztályvezető főorvos
Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Fertőző Osztály