Minden évben október 29-én emlékezünk meg a Stroke Világnapjáról, amely lehetőséget ad arra, hogy az orvosok felhívják az emberek figyelmét az egyik leggyakoribb neurológiai betegségre, amely egészségesebb életmóddal sok esetben megelőzhető volna.

A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa a világnap alkalmából az alábbi ismeretterjesztő cikket teszi közzé.

A stroke – és amit feltétlenül tudnunk kell róla…

Minden évben október 29-én emlékezünk meg a Stroke Világnapjáról, amely lehetőséget ad arra, hogy az orvosok felhívják az emberek figyelmét az egyik leggyakoribb neurológiai betegségre, amely egészségesebb életmóddal sok esetben megelőzhető volna.

A stroke-nak, vagy „szélütésnek” figyelmeztető jelei lehetnek a következő tünetek: hirtelen fellépő bénulás, zsibbadás az arc vagy a test egyik felén, kettős látás, hirtelen fellépő beszéd-, kifejezési-, vagy megértési zavar, koordinációs zavarok, tájékozódási zavarok, esetleg a fenti tüneteket kísérő tudatzavar. A tünetek mindig hirtelen kezdődnek. Azokat a betegeket, akiknél ezek a tünetek jelentkeznek, azonnal, sürgősséggel kórházba kell szállíttatni, akkor is, ha a tünetek időközben már enyhülnének vagy átmenetileg akár meg is szűnnének, ugyanis ez utóbbi esetben (agyérgörcs, vagy másnéven átmeneti agyi keringészavar) is igen gyakran tényleges agyi infarktus alakulhat ki rövid időn belül. A gyorsaság itt a legfontosabb, hiszen egy esetleges érelzáródás esetén – amit koponya CT-angiográfiás vizsgálattal azonnal igazolni lehet – csak igen rövid idő, 3-4 óra áll rendelkezésre arra, hogy az elzáródott eret vérrögoldó infúzióval (intravénás thrombolysis), vagy mechanikus úton (mechanikus thrombectómia) újra szabaddá tegyük, mielőtt az átmenetileg vérellátás nélkül maradt agyterület ténylegesen károsodna. A fentiek miatt, a stroke leghalványabb gyanúja esetén is rögtön hívni kell a mentőket (104), mert MINDEN PERC SZÁMÍT! Külön érdemes felhívni a figyelmet, hogy a háziorvosig tartó kerülő úttal is értékes időt veszíthetünk. A beavatkozást követően a betegnél a tünetek lényegesen enyhülhetnek, sok esetben teljesen meg is szűnhetnek.

A stroke-ot követően fontos a beteg részletes neurológiai kivizsgálása osztályos keretek között, melynek során feltérképezzük a lehetséges kockázati tényezőket. A legfontosabb ismert kockázati tényezők, amelyek szerepet játszhatnak a stroke kialakulásában, a következőek: túlsúly (magasabb test-tömeg index, BMI), mozgásszegény életmód, dohányzás, magas vérnyomás, túlzott alkoholfogyasztás, magasabb vérzsír-értékek, cukorbetegség, egyes szívritmuszavarok, illetve a nyaki verőerek jelentősebb szűkülete. Ezen „rizikófaktorok” szerepe csökkenthető akár életmódváltoztatással, akár speciális eszközös beavatkozással (így például a nyaki verőér tágítása stent behelyezésével vagy érsebészeti műtéttel), illetve akár a beteg személyére szabott megfelelő gyógyszeres kezeléssel. Ezáltal jelentősen csökkenthető egy esetlegesen a jövőben kialakuló újabb stroke kialakulásának esélye.

Amennyiben a stroke-ot követően maradványtünetek alakulnának ki – például végtaggyengeség, beszédzavar -, igen fontos a minél korábbi komplex neurorehabilitáció megkezdése, mely személyre szabott és célirányosan összeállított gyógytornából és – szükség esetén – a logopédus által vezetett beszédterápiából áll, természetesen a beteg pszichés támogatása mellett.

A fent felsorolt kockázati tényezők közül egyes rizikófaktorok a demencia – így az Alzheimer-betegség – kialakulásában is igazoltan szerepet játszanak. Ezért, ha az orvos által ajánlott egészségesebb életmódot választja a beteg, és él a kivizsgálást követően ajánlott optimális gyógyszereléssel, akkor a jövőre nézve mindkét betegség – a stroke megismétlődésének és az Alzheimer-kór kialakulásának – esélye egyaránt jelentősen csökkenthető.

Kórházunk Cerebrovascularis Szakambulanciáján a stroke-on és az ezt követő kivizsgáláson átesett, valamennyi  beteget gondozásba vesszük és rendszeres kontrollvizsgálatok során, folyamatosan ellenőrizzük kockázati tényezőiket, folyamatos életmód tanácsokat adunk, illetve szükség esetén a gyógyszerelésén is változtatunk.

Prof. Dr. Kondákor István
egyetemi magántanár, osztályvezető főorvos
Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Neurológiai Osztály