A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg Szent Bálint (Valentin) napjára – február 14-ére – az Epilepsziások Világnapját, mert az epilepsziások védőszentje is Bálint, a vértanúhalált halt pap.
Az epilepszia szó görögül „fogva tartást” vagy „megragadást” jelent. Az emberiség fél százaléka szenved epilepsziában, de csaknem öt százaléka élete folyamán legalább egy alkalommal átél epilepsziás rohamot. Az összes epilepsziás megbetegedések kétharmada a gyerekkorban kezdődik, de e betegek többsége a kamaszkorig meggyógyul.
Az epilepsziáról szóló legrégibb lelet egy babiloni táblán maradt fenn, az időszámításunk előtt 2000 körül keletkezett, 40 táblából álló Babiloni Orvosi Kódexben. A táblára gondosan feljegyezték mindazokat a különböző rohamfajtákat, amelyeket ma is ismerünk. Hippokratész ókori görög orvos forradalmi újítása volt, hogy rámutatott: az epilepszia nem szent (ismeretlen eredetű), hanem az agy megbetegedése.
Sokáig az epilepsziával élő emberekre félelemmel tekintettek, bizalmatlanok és értetlenek voltak velük szemben, végtelenül sok szociális stigmával sújtották őket, pedig olyanok is szenvedtek e betegségben, mint Julius Caesar, Nagy Péter cár, Napóleon, IX. Pius pápa, Dosztojevszkij vagy a költő Lord Byron. Az epilepsziában jelentkező agyi működészavar korszerű szemléletének első szószólója a XIX. században Hughlings Jackson londoni ideggyógyász volt.
Az epilepszia (visszatérő görcsrohamokra való hajlam) a leggyakoribb agyi zavar, de nincsen köze az elmebetegségekhez. Az öröklött hajlam mellett különböző balesetekből adódó fejsérülések, fertőző betegségek utáni állapot következtében, valamint születés előtti és alatti károsodások miatt jöhet létre a váratlan eszméletvesztés. Többnyire csak az úgynevezett nagy rohamot ismerik az emberek, amely azonban csak egyike az epilepszia harminc különböző megjelenési formájának. Van például úgynevezett kis roham is, amely rövid ideig szellemi kieséssel jár, máskor a beteg pár pillanatra csupán összerándul, mintha megrettent volna valamitől, illetve elrévedt, elbambult volna. Közvetlen kiváltó oka az agy elektromos túlműködése, illetve zavarai; a beteg a roham ideje alatt történtekre nem emlékszik vissza.
Magyarországon mintegy 60 ezer embert, illetve családot érint az epilepszia, és mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer vagy többször epilepsziás rohama. Az epilepszia a jelenlegi korszerű diagnosztikai vizsgáló eljárásoknak köszönhetően nagy biztonsággal kivizsgálható és felismerhető. Az elmúlt évtizedekben sok olyan korszerű antiepileptikum (epilepsziás rohamot megelőző szer) került elérhetővé, amelyek folyamatos szedésével a betegek teljesen roham- és panaszmentessé tehetőek, teljes értékű életet élhetnek. A mai korszerű kezelések (gyógyszerek, esetleg műtét) eredményeként a betegek 80-90 százaléka tünetmentesen élhet, ugyanakkor minden második beteg a vele szemben támasztott előítéletek miatt csak nehezen tud beilleszkedni környezetébe.
A megye és a régió epilepsziás betegei számára a Balassa János Kórházban elérhető az Epilepszia Szakambulancia, melynek keretében a kórház epilepszia specialistái szervezik új panaszok esetén az érintett személyek ambuláns vagy osztályos kivizsgálását, ugyanakkor a már ismert betegek folyamatos gondozását is, előzetesen egyeztetett időpont alapján.
Szekszárd, 2018. 01. 31. Prof. Dr. Kondákor István
Neurológiai Osztály
További információk: Magyar Neurológiai Társaság: http://www.miet.hu