Az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége 2004-ben kezdeményezte először az immunológia világnapjának megtartását. Ehhez kapcsolódva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára április 23-tól 29-ig tartják az immunológia hetét. Az immunológia világnapját az egész világon előadások, konferenciák, továbbképzések, intézetbemutató túrák, pályázatok és díjak fémjelzik. A jeles nap vezető gondolata 2023-ban az, hogyan fejlődhet a népegészségügy az immunológia megértésével.

Az immunológia a latin immunitas szóból ered, amely adótól, közterhektől való mentességet, átvitt értelemben pedig védettséget jelent. Több, mint 2000 éve megfigyelték, hogy azok az emberek, akik egy betegségből kigyógyultak, újabb járvány esetén anélkül tudták ápolni a betegeket, hogy másodszorra is megbetegedtek volna.

Az orvostudomány egyik legfontosabb sikere a fertőzések elleni védőoltások létrehozása. Ennek köszönhetően Európában már nem jelent fenyegetést a himlő, a mumpsz, a rubeola, a diftéria, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás. Ez évente életek millióit menti meg, megelőzi a fertőző betegségek által okozott szövődményeket és halált. A 19. század végén kialakult immunológia az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága, amely a szervezet biológiai integritása megőrzésével, az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusaival foglalkozik.

 

Az immunrendszer képes arra, hogy megkülönböztesse a „saját”, a „megváltozott saját” és az „idegen” anyagokat, és arra megfelelő választ adjon. Az immunológia a szervezet egyik legfontosabb védekezési rendszere, tágabb értelemben az élet része és alapvető életjelenség. Társterülete a sejtbiológia, biokémia, mikrobiológia és a molekuláris genetika. Az emberi szervezet működésének alapfeltétele a külső és a belső egyensúly megléte. Megtartását bonyolult idegi, hormonális és immunológiai mechanizmusok biztosítják. Ezek révén a szervezet úgy képes válaszolni a külvilág behatásaira, hogy közben önállósága nem szenved kárt.

Immunbetegség szinte minden embert érint. Így:

• az autoimmun kórképek széles keretek között: amikor a szervezet a sajátját is idegenként ismeri fel, tévedésből.
• a célszerűtlen immunreakciók miatt érintett esetek:
  – az allergiák sokasága
  – a különféle külső ingerekre adott káros reakciók
  – a meddőség és vetélés egyes esetei
  – a beindult immunválasz lecsillapodási zavarai, a „citokin-viharok” és a nem féken tartható gyulladásos kórképek
• az immunrendszer hiányállapotai, alulműködései
•  immunológiai daganatok.

 

Az orvostudomány befolyásolni igyekszik az immunválaszt a védőoltások során, a szervátültetésekben és a szervezet mindenféle daganatában.

Az immunológiát mindenhol önálló tudományként tanítják.

 

Forrás: Dél-pesti Centrumkórház (DPC)