Május utolsó szerdáján, a Sclerosis Multiplex Világnapja /World Multiple Sclerosis (MS) Day/ alkalmából az SM-betegek kerülnek a figyelem középpontjába. A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa a 2019. május 29-ei világnap alkalmából az alábbi ismeretterjesztő cikkel kívánja segíteni az SM-mel élők helyzetének jobb megértését és az érintettek legkorszerűbb gyógyszeres terápiákhoz való hozzáférését. a megyében

A sclerosis multiplex (SM) olyan állapot, amelyben az immunrendszer idegenként azonosítja a szervezet saját anyagait és megtámadja azokat. Az ilyen betegek szervezete tévedésből ellenanyagokat és fehérvérsejteket küld az agy- és a gerincvelői idegeket körülvevő myelinhüvely (az idegrostokat szigetelő fehérjetartalmú anyag) ellen. Ennek eredményeként kialakul a myelinhüvely gyulladása és károsodása, amely végül az idegek károsodásához vezet.

A statisztikák alapján tudjuk, hogy a betegségnek mintegy kétszer annyi nő esik áldozatul, mint férfi. A legtöbb beteg az első tüneteket általában 20 és 40 éves kora között észleli. Világszerte nagyjából 2.5 millióra, Magyarországon 8000 körülire tehető a sclerosis multiplexes betegek száma.

A tünetek – attól függően, hogy a gyulladásos gócok az idegrendszernek éppen melyik részét érintik – igen változatosak lehetnek. A betegség kórlefolyása is többféle lehet. A panaszok időnkénti rosszabbodását teljes vagy részleges gyógyulás követheti, ez az ún. shubokban zajló forma, mely a betegek kb. 70%-nál fordul elő, de a betegség átalakulhat akár másodlagosan rosszabbodó típusúvá is, amikor a visszaesések utáni felgyógyulás mindig csak részleges és hosszabb távon nem várható javulás, inkább a lassan fokozódó romlás a jellemző. Egy másik típusú lefolyás esetén az idegrendszeri funkciók folyamatos romlása figyelhető meg, megint más lezajlás esetén a hirtelen megjelenő új tünetek, illetve a már meglévő tünetek romlása jellemzi a kórképet.

A betegség megállapításához a klinikai tünetek együttese mellett, mindig szükség van képalkotó vizsgálatokra is. Ezek közül a legfontosabb az MRI (mágneses magrezonancia vizsgálat). Emellett kiváltott válasz vizsgálatok elvégzése szükséges, melyek a látó- és hallópálya működéséről adnak információt. A gerinccsapolás során nyert agyfolyadék (liquor) – vizsgálata a betegségben megjelenő kóros fehérjék kimutatását szolgálja, ami diagnosztikus értékű lehet.

Sajnos, ma még nem rendelkezünk a betegséget gyógyítani képes terápiával. A különböző kezelések célja a rosszabbodás feltartóztatása, az életminőség javítása. Háromféle kezelési mód különíthető el:

1. Kezelhető a heveny szak (friss tünetek, fellángolás, azaz relapszus) szteroid infúziókkal;
2. A meglévő neurológiai tünetek enyhítése (pl. vizelettartási zavar, végtagmerevség, fáradékonyság);
3. Emellett a heveny stádiumok („relapszusok”) megelőzése, ezek az ún. „betegségmódosító terápiák”.

Utóbbiak a betegség visszatérő rosszabbodásokkal(shubokkal) járó formájában adhatók, amennyiben 2-3 év alatt 2 vagy ennél több visszaesés lép fel. Az utóbbi másfél évben már rendelkezünk a fokozatos rosszabbodással járó kórformában szenvedő betegek kezelésében alkalmazható gyógyszerrel is, ha a betegség rövid idő alatt gyors tüneti rosszabbodással jár.

Magyarországon az SM-mel diagnosztizált betegek számára a legkorszerűbb gyógyszeres terápiákhoz való hozzáférést az ún. SM Centrumok biztosítják, a kezelések felírása ezekhez a kijelölt centrumokhoz kötött. Az országban csaknem 30 helyen, a Tolna Megyei Balassa János Kórházban 1995 óta működik ilyen SM Centrum. Így a Tolna megyei betegek számára a kórház Neuroimmunológiai Szakambulanciáján a rendszeres utógondozáson kívül, a pontos diagnózis felállításához szükséges kiegészítő vizsgálatok megszervezésére is van lehetőség.

Dr. Molnár Gabriella
 adjunktus
Tolna Megyei Balassa János Kórház
Neurológiai Osztály