December elsejét 30 éve, 1988-ban nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az AIDS elleni küzdelem világnapjává, hogy felhívja a figyelmet az 1980-as évek elején felfedezett, halálos betegség elleni védekezés fontosságára és hangsúlyozza a nemzetközi összefogás szükségességét. A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa a világnaphoz kapcsolódóan az alábbi ismeretterjesztő cikket teszi közzé.

Az AIDS világnapja: december 1.

A ’80-as évek elején inkább tudományos érdekességnek látszott, hogy az USA-ban homoszexuálisok és intravénás droghasználók között egy furcsa betegséget fedeztek fel, ami az immunrendszer legyengülése miatt, szokatlan fertőzésekkel és korábban ritkán látott daganatok szaporodásával jár. Az új betegség végső kimenetele minden esetben halálos volt. Az orvosi kutatás azonnal megindult. Hamarosan kiderült, hogy ezt a furcsa kórképet egy vírus okozza, ami az immunrendszert támadja meg. A betegséget szerzett immunhiányos szindrómának, angol nevének rövidítése után AIDS-nek nevezték el. A kórokozó később a HIV (Humán Immunhiány Vírus) nevet kapta.

A kutatók azt a döbbenetes felfedezést tették, hogy a betegségnek nagyon hosszú a lappangási ideje (felnőttekben akár 10 év) és a tünetmentes vírushordozó az egész lappangás alatt fertőzhet. Kiderült, hogy az akkor még kisszámú, tünetes beteg mögött nagyon sok tünetmentes hordozó van. Kiderült, hogy a vírus vérrel, testváladékkal terjed. Elsőszámú, természetes terjedési módja szexuális. Ismert módon a férfi homoszexuális kapcsolat lényegesen nagyobb kockázatot jelent, mint a heteroszexuális. Gyermekek legnagyobb valószínűséggel szülés körül fertőződnek meg. A terjedésben nagy szerepe van még az intravénás kábítószer használatnak. Eleinte jelentős volt az egészségügyi ellátás során vérkészítménnyel és nem sterilizált eszközökkel megfertőzöttek száma. Ilyen fertőzések jellemzőek voltak néhány kelet-európai országra. Az egészségügyi terjedést a donorszűrés és az egyszer használatos eszközök elterjedése gyakorlatilag megszüntette.

A felfedezése után az AIDS drámai mértékben elterjedt a fejlett világban, de még döbbenetesebb mértékben árasztotta el Afrika Szaharától délre eső részét. Ezen a területen vannak olyan országok, ahol a lakosság átfertőzöttsége 10 % feletti, de léteznek olyan helyek, ahol ennél sokkal magasabb. Afrikában az öt veszélyes nagyvad (big five) analógiájára emlegetik a 3 nagy fertőzést (big three) a maláriát, a tuberkulózis és az AIDS-t, amik ott még mindig a legtöbb életet követelik. Az egész emberiségre vetítve is a hatodik leggyakoribb halálok az AIDS.

A jó hír az, hogy a HIV felfedezése után a kutatási aktivitás ezen a téren megnőtt, és korábban nem tapasztalt sebességgel fejlődött a gyógyítás. Ma már rengeteg olyan gyógyszerrel rendelkezünk, amik képesek gátolni a HIV szaporodását. Ezeket a vírusellenes szereket kombináltan adjuk. Ha ezeket a beteg fegyelmezetten szedi, akkor az immunitása helyreáll, és az életkilátásai olyanok lesznek mint a HIV-vel nem fertőzötteké. Aki folyamatosan szedi a gyógyszereket az lényegesen kisebb valószínűséggel fertőz.

A rossz hír az, hogy a vírusellenes szerek kutatásának fejlődése ellenére nincs olyan gyógyszerünk vagy eljárásunk, amivel teljesen és véglegesen meg lehetne gyógyítani a fertőzötteket. A HIV-ellenes gyógyszereket az élete végéig kell szedni mindenkinek, aki egyszer megfertőződött. Ha abbahagyják a gyógyszer szedését, akkor visszatér a fertőzés. Reménykedünk abban, hogy egyszer majd lesz lehetőség a HIV-fertőzés végleges és teljes gyógyítására, de sajnos ez a közeli jövőben még nem várható. Ugyanez a helyzet a védőoltással. A hatalmas kutatási erőfeszítések ellenére még nincs olyan HIV-ellenes vakcina, aminek az elterjedése rövid távon várható lenne.

Magyarországon pillanatnyilag kedvező a HIV járványügyi helyzete. Legalábbis lényegesen jobb, mint tőlünk nyugatra és keletre fekvő országokban. A járvány kezdete óta jelentett esetek száma 4000 alatt van, és évente 300 körüli új fertőzöttet diagnosztizálnak. A szakembereket az aggasztja, hogy ennél lényegesen, nagyságrenddel több tünetmentes hordozó lehet az országban, akik a fertőzést folyamatosan adják tovább.

Az olvasó számára legfontosabb kérdés az, hogy ő mit tehet a fertőzés elkerülése végett. Legfontosabb a biztonságos és felelős szexualitás. Mivel nálunk is nő a heteroszexuális terjedés jelentősége, ezért önmagában az, hogy valaki nem tartozik a rizikócsoportba, nem jelent biztonságot. A fertőzés kockázatát csökkenti a felelős szexuális magatartás, a gyakori partnerváltás és az ismeretlen partnerek kerülése. A biztonságot növeli a gumióvszer használata. Az elmúlt évtizedekben csökkentek a rizikócsoportokkal szembeni előítéletek. Nagyon fontos lenne, hogy a HIV-pozitívak minden esetben közöljék kezelőorvosaikkal az állapotukra vonatkozó információt. Ez nemcsak az ellátó személyzet védelme szempontjából fontos, hanem a beteg érdeke is, hiszen állapotát és a szedett gyógyszereket mindenképpen figyelembe kell venni a kezelési stratégia meghatározásánál. Ha valaki úgy gondolja, hogy megfertőződhetett, akkor a Tolna Megyei Balassa János Kórház Bőr- és Nemibeteg Gondozójában van lehetőség nevesített, vagy anonim HIV szűrésre is.

Dr. Almási István
osztályvezető főorvos
Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Higiéniai-IC osztály