November 18-án az Európai Antibiotikum Nap (European Antibiotic Awareness Day -EAAD) arra igyekszik fokozott figyelmet irányítani, hogy megfelelő tudatossággal, belátással és körültekintéssel éljünk az antibiotikumok adta lehetőségekkel. A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa e fontos nap alkalmából az alábbi ismeretterjesztő cikket teszi közzé.

Európai Antibiotikum Nap: november 18.

Mintegy 100 évvel ezelőtt teljesen megszokott volt, hogy fiatal, egyéként egészséges emberek tüdőgyulladásban 30-50 % eséllyel meghalnak. A szépirodalomban is gyakran leírt történet egy apró kis tüske szúrás utáni gyors halál vérmérgezés (szepszis) következtében. Ebben a környezetben valóságos csoda volt a szulfonamidok, majd a penicillin felfedezése. Ezek segítségével korábban halálos fertőzéseket is látványosan lehetett gyógyítani. Az antibiotikum használat terjedése kapcsán a mikrobiológusok felfigyeltek arra, hogy évről évre növekszik azoknak a baktérium törzseknek az aránya, amelyek rezisztensek (ellenállóak) az új antibiotikumokkal szemben. A mikrobák, mint gyorsan szaporodó élőlények, gyorsan tudnak új tulajdonságokra (itt antibiotikum rezisztencia) szert tenni. A rezisztens baktériumok az antibiotikum alkalmazás hatására előnybe kerülnek az érzékenyekkel szemben. Ez a jelenség, eleinte nem okozott túlságosan nagy gondot. A 80-as évekig egymást követték az új antibiotikumok felfedezései. Ekkor azonban nagyon kedvezőtlen folyamatok indultak el:

1. Az antibiotikum fejlesztés lelassult. Az első antibiotikumok felfedezése után sokáig szinte „gombamód szaporodva” kerültek forgalomba újabbak, de az utóbbi egy-két évtizedben ez a folyamat lelassult. A közelmúltban jelentek meg új antibiotikumok és a közeli jövőben is több valószínűsíthető, ugyanakkor forradalmi áttörés, teljesen új antibiotikum csoport nem várható.

2. Egyre inkább terjednek a multirezisztens baktériumok. A multirezisztencia azt jelenti, hogy az adott törzs, az ellene szokásosan alkalmazott készítmények többségével szemben ellenálló. Már létezik olyan „szuperbaktérium” is, ami ellen gyakorlatilag nincs hatékony gyógyszer. A WHO szerint 10-20 éven belül ez a probléma jelentheti a világon a legnagyobb egészségügyi fenyegetést. Szakmai szempontból nem multirezisztens baktérium, de mindenképpen meg kell említeni a Clostridium difficilét. Ennek a baktériumnak az elterjedése felelős azért, hogy jelenleg antibiotikum kezelés után sokkal gyakrabban alakul ki súlyos hasmenés mint régen.

3. A két fenti, súlyos probléma mellett még érdemes megemlíteni az antibiotikumok közvetett hatásait. Kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol több antibiotikumot fogyasztanak az emberek, ott magasabb a gyermekkori elhízás aránya. Ez talán nem is meglepő, ha belegondolunk abba, hogy az antibiotikumokat az állattenyésztésben hozamnövelő szernek is használják. A bélbaktériumok összetételének tanulmányozása során felvetődött az, hogy olyan, alapvetően nem fertőző betegségek kialakulásához, mint a cukorbetegség vagy akár az Alzheimer kór köze van a bélflóra összetételének. Ha pedig az antibiotikumokkal elefántként a porcelánboltban átalakítjuk a bélflórát, az ilyen betegségekre is hatással lehet.

Mit tehetünk a fenti problémák megelőzése vagy legalább csökkentése végett?

Legfontosabb elv, hogy csak kellő indokkal, orvosi vizsgálattal megerősített diagnózisra szedjünk antibiotikumot! Az otthon megmaradt gyógyszerkészletek beszedése még a szomszéd ajánlásával sem fogadható el. Az antibiotikumot kúraszerűen kell szedni! Ez azt jelenti, hogy az orvos által felírt teljes mennyiséget be kell szedni. Idő előtti abbahagyását mindenképpen meg kell beszélni orvossal.

Az egészségügyi ellátó felelőssége ezen a téren még nagyobb. Nem csak arra kell figyelnünk, hogy senki ne kapjon feleslegesen antibiotikumot, hanem arra is, hogy akinek viszont szüksége van rá, az időben, és a legjobbat kapja.

A Tolna Megyei Balassa János Kórházban már több mint 25 éve kutatjuk, hogy miként lehet az antibiotikum terápia minőségét a lehető legmagasabb szinten tartani.

Jövőre lesz 20 éve, hogy az országban elsők között olyan rendszert vezettünk be, amely maximális segítséget nyújt az orvosoknak, a legjobb antibiotikum választáshoz. A kórháznak ez időtől kezdődően saját szakmai irányelvet alkalmaz az antibiotikumok használatára vonatkozóan. Minden antibiotikumot csak írásbeli indokkal lehet rendelni. A szekszárdi kórház élen jár abban – az ország kórházaiban még nem általános – gyakorlatban is, hogy a legsúlyosabb fertőzések gyógyítását, infektológus (fertőző betegségek szakorvosa) és mikrobiológus segíti, rendszeresen ágy melletti konzíliummal.

Dr. Almási István
osztályvezető főorvos
Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Higiéniai-IC osztály