- Ez az esemény elmúlt.
Az Alzheimer-kór világnapja: szeptember 21.
2018-09-14 @ 08:00 - 17:00
A Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával 1994 óta szeptember 21-én rendezi meg az Alzheimer Világnapot. A globális kampány célja felhívni a figyelmet a demenciával élők drasztikusan növekvő számára és a korai felismerés, megelőzés fontosságára, társadalmi jelentőségére. A kezdeményezéshez napjainkra már több mint 80 ország csatlakozott.
A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa az Alzheimer Világnap alkalmából az alábbi ismeretterjesztő cikket teszi közzé.
Az Alzheimer-kór világnapja: szeptember 21.
Minden évben szeptember 21-én emlékeznek meg az Alzheimer-kór világnapjáról és ennek kapcsán a kórképben szenvedő betegekről.
Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során folyamatosan romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, amíg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni. A tünetek súlyosbodásával párhuzamosan viselkedés- és személyiségzavarok is kialakulhatnak.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka. A kórképet elsőként Alois Alzheimer írta le, 1906-ban.
Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége („neurodegeneratív betegség”), amit az idegsejtek közötti kapcsolatok fokozatos megszűnése jellemez.
A betegség általában 60 éves kor körül kezdődik, és a megbetegedés kockázata az életkorral nő. Fiatalabb életkorban is előfordul megbetegedés (az első tünetek már 40 éves kor körül jelentkezhetnek), de ez nem gyakori. A 65 és 74 éves nők és férfiak között a gyakoriság kb. 5 százalék, míg a 85 éven felülieknek már több, mint a fele szenvedhet ebben a betegségben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az Alzheimer-kór nem a normális, várható öregedés következménye.
Az Alzheimer-kór általában igen lassan kezdődik. A korai stádiumban a betegeknek gondjuk van a rövidtávú emlékezéssel, nem jut eszükbe pl. az ismerőseik neve, vagy egy egyszerű matematikai feladat megoldása nagy nehézséget jelenthet. A betegség előrehaladtával a feledékenység egyre jobban befolyásolja a mindennapi életet. A közepesen súlyos állapotban a beteg elfelejtkezhet elvégezni alaptevékenységeket, pl. mosakodás, hibázik az öltözködésben. Később problémája lesz a beszéddel, a megértéssel, az írással vagy az olvasással. Súlyosabb stádiumban a beteg idegessé, ingerlékennyé, vagy akár agresszívvé is válhat, nem talál haza, és otthonától távolra is elbolyonghat, végül teljes felügyelet, ellátás szükséges.
A betegség viszonylag könnyen diagnosztizálható az alapvető vizsgálatok elvégzésével. Amennyiben beigazolódik a betegség gyanúja, az adekvát gyógyszeres kezelés minél előbbi megkezdése szükséges. A gyógyszeres kezelés mellett nagy szerepe van a napi rendszerességgel elvégzett memóriateszteknek, kognitív tréningeknek és gyakorlatoknak, valamint a testmozgásnak.
Az időben megkezdett gyógyszeres kezelés segítségével a gyors hanyatlás általában lassítható, a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább megőrizhetők.
A Tolna Megyei Balassa János Kórházban már évek óta működik a Memória Szakambulancia, ahol gyanú esetén megszervezzük a betegek teljes kivizsgálását, lehetőség szerint ambuláns módon, ill. amennyiben beigazolódik a betegség, vállaljuk a betegek folyamatos gyógyszeres kezelését, gondozását és követését. A vizsgálatot nemcsak a háziorvos, vagy a szakorvos, hanem akár a beteg, vagy családtagja is kezdeményezheti, de mindenképpen javasolt a vizsgálatra orvosi beutalót vinni.
A Memória Szakambulanciára időpontot kérni a Balassa János Kórház központi előjegyzési rendszerén keresztül, a 74-501-642, vagy 74-501-688 telefonszámokon lehet.
Prof. Dr. Kondákor István
osztályvezető főorvos
Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Ideggyógyászati Osztály