A Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa a 2018. augusztus 1-jei Anyatej Világnapja, valamint az ezzel a nappal kezdődő Szoptatás Hete alkalmából az alábbi ismeretterjesztő cikket teszi közzé:
Anyatejes táplálás
Augusztus elsején ünnepeljük minden évben az Anyatej Világnapját, és ezzel a nappal veszi kezdetét a Szoptatás Világhete is.
A 2018-as világhét jelmondata: Szoptatás az élet forrása.
A szoptatás esélyegyenlőséget teremt. A szoptatás által mindenki igazságos feltételekkel vághat neki az életnek. A szoptatás világszerte hozzájárul a nők és gyermekek jobb egészségéhez, jólétéhez és túléléséhez.
Minden újszülött számára a legegészségesebb táplálék a saját édesanyja teje és a legoptimálisabb táplálási mód a mellről való szoptatás.
Az anyatej összetételét sokan és régóta kutatják, de valójában standard összetételt nem lehet meghatározni, hiszen más az előtej, az érett női tej, de más a koraszülő anyák teje és változik a tej összetétele a baba betegsége esetén, de még az egyes szoptatások ideje alatt is, amennyiben a szoptatás elején hígabb („vizesebb”) anyatej ürül, majd a szopás végén a zsírdúsabb, táplálóbb anyatej, tehát a szoptatott baba először a szomját oltja, majd a kalória bevitel is megtörténik. Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a minden anya teje a saját csecsemőjére adaptált, amit egyetlen tápszer sem képes leutánozni, hiába igyekeznek a tápszergyártók régóta erre, illetve nincs rossz (vizes, híg) anyatej.
Számtalan kutatás foglalkozik az anyatejes táplálás előnyeivel, ami mind az anya, mind a csecsemő számára rengeteg előnyt jelent.
Miért is fontos az anyatejes táplálás?
Születésekor az újszülött bélflórája steril, de a születés pillanatától kezdve sok kórokozóval találkozik, melyeknek zöme tökéletesen ártalmatlan, sőt védő szerepe van, egy kis részük azonban komoly fertőzéseket okozhat a csecsemők szervezetében. Nem mindegy tehát, hogy milyen baktériumokkal találkozik először egy újszülött. Legjobb, ha ezek a baktériumok születéskor az édesanya szervezetéből (hüvelyi szülés), a későbbiekben pedig az édesanya és a családtagok testéből kerülnek a csecsemőébe. Az anya beleiben élő baktériumflóra a legjobb forrása azoknak a baktériumoknak, amelyek normális esetben benépesítik az újszülött szervezetét, és amelyek a legkevésbé ártalmasak a csecsemőre nézve.
Az édesanya bélbaktériumai veszélytelenek a szoptatott csecsemő számára az anyatejben lévő szekretoros immunglobulin A (sIgA) miatt. Az anyatejben lévő ellenanyagok biztosítják, hogy azok a baktériumok, amelyek az édesanya szervezetéből származva megtelepednek az újszülött testében, nem tudnak behatolni a kisbaba szöveteibe, hogy ott fertőzést okozzanak. A csecsemő rövid- és hosszú távú egészsége az anyatejben lévő számos összetevőtől függ, amelyek együtt dolgoznak a csecsemő éretlen immunrendszerével.
Az anyatej biztosítja a csecsemők optimális növekedését, fejlődését, és sok kedvező hatása jóval a csecsemőkoron túl is érvényesül.
A szoptatás jótékony hatással van a kisbaba testének minden részére – lássuk a listát:
Agy: A szoptatott gyermekeknek magasabb az IQ-juk. Az anyatejben lévő koleszterin és más zsírfajták segítik az idegszövet növekedését.
Szem: A látásélesség jobb az anyatejjel táplált babák esetében.
Fül: A szoptatott csecsemők körében ritkábbak a fül fertőzéses betegségei.
Száj: Az egy évnél tovább szoptatott gyermekek esetében ritkábban van szükség fogszabályozásra. Az arcizmok a szopásnak köszönhetően jobban fejlődnek. Az anyatej ízének finom változásai előkészítik a kisbabát, a szilárd ételek széles választékának elfogadására.
Torok: A szoptatott gyermekek esetében ritkábban van szükség a mandula eltávolítására.
Légzőrendszer: A kutatások kimutatták, hogy a szoptatott csecsemők körében ritkábban és kevésbé súlyos formában fordulnak elő felső légúti fertőzések, nehézlégzés, tüdőgyulladás és influenza.
Szív és keringés: Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak a felnőtteknek, akiket csecsemőkorukban szoptattak, a koleszterin szintjük alacsonyabb. A szoptatott csecsemők szívverése lassúbb.
Emésztőrendszer: A szoptatott kisbabák között ritkábban fordul elő hasmenés és gyomor-bélrendszeri fertőzés. A legalább hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti az ételallergia kockázatát. A szoptatás a felnőttkori Crohn-betegség és colitis ulcerosa kockázatát is csökkenti.
Immunrendszer: A szoptatott csecsemők jobban reagálnak az oltásokra. Az anyatej segíti a kisbaba saját immunrendszerének érését. A szoptatás csökkenti a gyermekkori rák kockázatát.
Endokrin rendszer: Kisebb a cukorbetegség kockázata.
Vese: Mivel kevesebb sót és kevesebb fehérjét tartalmaz, az anyatej kevésbé terheli a kisbaba veséjét.
Vakbél: Azok a gyermekek, akiket nem szoptattak, gyakrabban kerülnek vakbélgyulladással kórházba.
Húgyutak: Szoptatott csecsemőknél kevesebb a húgyúti fertőzés.
Ízületek és izmok: A fiatalkori rheumatoid arthritis kevésbé gyakori azoknál a gyermekeknél, akiket szoptattak.
Bőr: A szoptatott csecsemők körében ritkább az allergiás ekcéma.
Növekedés: A szoptatott kisbabák karcsúbbak egyéves korukban, és későbbi életükben is kevésbé valószínű, hogy elhíznak.
Széklet: Ritkább a székrekedés. A szoptatott kisbabák széklete kellemesebb illatú.
Szoptatott csecsemők esetében alacsonyabb a bölcsőhalál kockázata.
Különösen fontos az anyatejes táplálás a legkisebbeknél, vagyis az éretlen koraszülötteknél. A koraszülő nők teje jóval több immunglobulint tartalmaz, ami segít megvédeni őt a különösen veszélyes fertőzésektől. A koraszülöttet szoptató anya tejében a laktalbumin (tejfehérje) mennyisége rohamosan emelkedik, alkalmazkodva a baba igényeihez, így szolgáltatva magas tápértéket és aminosav összetételt.
Nézzük ezt a listát az anya egészségére kivetítve:
- A szülés után közvetlenül megkezdett szoptatás gyorsítja szülés után a méh összehúzódását, mérsékeli az anya vérveszteségét császármetszés után is.
- A szoptatás a szoptatási időszak hosszától függően csökkenti az anyánál bizonyos típusú mellrák fajták és a petefészekrák előfordulását. Minél hosszabb ideig szoptat valaki, annál inkább.
- A hosszú távú szoptatás csökkenti a csontritkulás kockázatát az anyánál, mivel a közhiedelemmel ellentétben nem elvonja a csontokból (fogakból) a kalciumot, hanem egyrészt javul a kalcium hasznosítás hatásfoka a táplálékból, másrészt segíti a kalcium beépülését a csontokba.
- A szoptatás csökkenti az anyai vasveszteséget: a szülést közvetlenül követően a vérzés mérsékelése miatt, a kizárólagos szoptatás idején és azután a menstruációs ciklus szünetelése miatt, valamint a szoptatás alatt megfigyelhető jobb vashasznosítási képesség miatt.
- A hosszút távú szoptatás csökkenti az anyánál a kettes típusú diabétesz kockázatát.
- A hosszú távú szoptatás optimalizálja az anya szervezetének működését, különösen az agyét.
- A szoptatás elősegíti a kötődést, természetesen bőséges testkontaktust biztosít.
- A hosszú távú szoptatás jelentősen növeli a nő önbizalmát, magabiztosságát, erősíti testtudatát.
Ajánljuk tehát a szoptatást mind az anya, mind a baba érdekében és minél előbb, lehetőség szerint még a szülőszobán elkezdve a baba igényei szerint, nem korlátozva sem az egyes szoptatások időtartamát, sem pedig a szopások számát!
Meddig elég az anyatej?
A nemzetközi ajánlások egyértelműen azt javasolják, hogy hat hónapos korig kizárólagosan anyatejjel lehet táplálni egy csecsemőt, tehát nincs szüksége semmilyen plusz táplálékra, majd hat hónapos kortól kezdjük fokozatosan bevezetni az egyéb élelmiszereket.
Meddig szoptassunk?
A gyermek igénye szerint a lehető legtovább! Korábban furcsán néztek arra az anyára, aki egy éves kora után is szoptatta gyermekét. Ma már szerencsére elfogadott az egy éves kor utáni szoptatás és gyakran előfordul, hogy két-három éves kisdedek is szívesen szopiznak. Az ő esetükben ez elsősorban lelki okokból fontos, tehát az anya jelenléte, közelsége, így a szoptatás az, ami segít nekik a megnyugvásban, elalvásban és ezzel semmi rosszat nem teszünk!
Természetesen a szoptatás folyamatában nehézségek is akadnak, hiszen nem minden baba és nem minden anya esetében alkalmazhatók ugyanazok a szabályok. Ahogy a későbbiekben, úgy már újszülött korban is különböző egyéniségekkel találkozunk. Van olyan újszülött, aki mohó és türelmetlen, a másik kiváró, elmélázó, van, aki követ egy általunk jónak gondolt ritmust, van, aki ezt a ritmust nem tartja be. Fontos, hogy szülés előtt minden leendő édesanya készüljön fel a lehetséges nehézségekre. Egy újszülött nem mindig úgy viselkedik, ahogy azt elképzeltük, tehát nem csak eszik és angyalian alszik, hanem bizony időnként nyűgös, nem tud elaludni, nem hajlandó enni, vagy éppen óránként enni akar.
Feladatunknak tekintjük, hogy az anyukákat a várandósságuk idején szülésre felkészítő ingyenes programjainkon felkészítsük a baba születésére, az azzal járó folyamatokra és lehetséges problémákra. Előadásainkon szülésznő, szoptatási tanácsadó, védőnő, gyermekgyógyász beszél a saját szakterületének feladatairól. Ezeket a szülésre felkészítő előadásokat több mint tíz éve végezzük havonta ismétlődő négy alkalmas foglalkozások keretében és természetesen a szülés után is igyekszünk az anyáknak megfelelő segítséget nyújtani az újszülöttek ellátásában, így a szoptatásban is. A szoptatás hete alkalmából idén augusztus 8-án a szülésre felkészítő programunk egésze a szoptatásról fog szólni.
A sok kedvező tapasztalat mellett sajnos negatív példákkal is szembesülünk, amikor az anya felkészületlenül, sok-sok tévhittel, vagy éppen az anyaságról alkotott rózsaszín képpel a fejében érkezik a szülészetre és a felmerülő nehézségeket a saját, esetleg az újszülött, vagy éppen az ellátó személyzet hibájaként éli meg.
Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a korai kötődés kialakulása érdekében elengedhetetlen a minél koraibb szoros kapcsolat a babával, tehát az újszülött azon elemi igényének a kielégítése, hogy az édesanyja ölelő karjaiban lehessen bármikor, ne legyenek elválasztva egymástól, ne szorítsuk keretek és korlátok közé a babával való foglalkozást, vagy éppen szigorú szabályokat hozni a szoptatások rendjében. Egy újszülöttnek nem csillogó babakocsira és csilingelő játékokra van szüksége, sokkal inkább az édesanyjára, aki magához öleli, beszél hozzá, énekel neki, ringatja. Lehetünk az elején ügyetlenek a pelenkázással, fürdetéssel, de ezek tanulható tevékenységek és bőven van idő a begyakorlásukra, a gyerekek pedig türelmesek és megértőek. Adjuk tehát a pénzen megvásárolható kellékek helyett a legfontosabbat: saját magunkat és az anyatejet, ami nemcsak táplálék, hanem egyben gyógyszer és lelki szükséglet is, tehát a legtöbb, mi adható!
A la Leche Liga ajánlásait is tartalmazó cikk szerzői a Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktatókórház Újszülött Osztályának munkatársai:
Dr. Kuhajda Valéria főorvos,
Osztermayerné Fodor Ilona szoptatási tanácsadó,
Jámbor Enikő védőnő