Minden évben szeptember 21.-én emlékeznek meg az Alzheimer-kór világnapjáról és ennek kapcsán a kórképben szenvedő betegekről.

Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során egyre romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni. Ahogy a tünetek súlyosbodnak, ezzel párhuzamosan viselkedés- és személyiségzavarok is kialakulhatnak.

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka. A kórképet elsőként 1906-ban Alois Alzheimer írta le. Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége („neurodegeneratív betegség”), amit az idegsejtek közötti kapcsolatok fokozatos megszűnése jellemez.

A betegség általában 60 éves kor körül kezdődik, és a megbetegedés kockázata az életkorral nő. Fiatalabb életkorban is előfordul megbetegedés (az első tünetek már 40 éves kor körül jelentkezhetnek), de ez nem gyakori. A 65 és 74 éves nők és férfiak között a gyakoriság kb. 5 százalék, míg a 85 éven felülieknek már több mint a fele szenvedhet ebben a betegségben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az Alzheimer-kór nem a normális, várható öregedés következménye.

Az Alzheimer-kór általában igen lassan kezdődik.

A korai stádiumban a betegeknek gondjuk van a rövidtávú emlékezéssel, nem jut eszükbe pl. az ismerőseik neve, vagy egy egyszerű matematikai feladat megoldása nagy nehézséget jelenthet.

A betegség előrehaladtával a feledékenység egyre jobban befolyásolja a mindennapi életet. A közepesen súlyos állapotban a beteg elfelejtkezhet elvégezni alaptevékenységeket, pl. mosakodás, hibázik az öltözködésben. Később problémája lesz a beszéddel, a megértéssel, az írással vagy az olvasással. Súlyosabb stádiumban a beteg idegessé, ingerlékennyé, vagy akár agresszívvé is válhat, nem talál haza, és otthonától távolra is elbolyonghat, végül teljes felügyelet, ellátás szükséges.

A betegség viszonylag könnyen diagnosztizálható az alapvető vizsgálatok elvégzésével. Amennyiben beigazolódik a betegség gyanúja, az adekvát gyógyszeres kezelés minél előbbi megkezdése szükséges. A gyógyszeres kezelés mellett nagy szerepe van a napi rendszerességgel elvégzett memória teszteknek, kognitív tréningeknek és gyakorlatoknak, valamint a testmozgásnak.

Az időben megkezdett gyógyszeres kezelés segítségével a gyors hanyatlás általában lassítható, a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább megőrizhetőek.

Kórházunkban már évek óta működik a Memória Szakambulancia, ahol gyanú esetén megszervezzük a betegek teljes kivizsgálását lehetőség szerint ambuláns módon, ill. amennyiben beigazolódik a betegség, vállaljuk a betegek folyamatos gyógyszeres kezelését, gondozását és követését.

Rendelési idő:

Hétfő:	12:30-13:00	Prof. Dr. Kondákor István
Csütörtök:	10:00-13:00	Dr. Vörös Veronika

Az ambulanciát előzetes időpontkéréssel, háziorvosi beutalóval lehet igénybe venni. Időpont kérése a 74/501-688 telefonszámon lehetséges.

Ha úgy érzi, Önnek, vagy családtagjának segítségre van szüksége, forduljon bizalommal hozzánk!

A Tolna Megyei Balassa János Kórház, Neurológiai osztálya nevében:

Prof. Dr. Kondákor István. osztályvezető főorvos